Kedves volt, a generált képek mellett értelmezte is a verseimet, természetesen a programozók által meghatározott kedvességgel.

Eredetileg megpróbáltam eBook-ként kiadatni, de nagyon bonyolult a folyamat.

Ezért úgy gondoltam, hogy megosztom az eredményt ingyen. Csatolom ide a generált PDF-et, bárki letöltheti ingyen.

Természetesen, ha valaki úgy érzi, adományozna érte valami apróságot, Revolut-on talán a legegyszerűbb ezt megtegye, a számomon.

Rímek a létből

Ha nem működik a link, keressetek bátran!

Ugyanakkor kellemes olvasást és nézegetést!

Én személyesen fejlesztésre is használom, mint keretrendszer, de a blogjaim müködtetésére is.

Ha ki szeretnéd próbálni, kattints:

https://wordpress.com/refer-a-friend/Qp724w3hVxKKzmBG6xgj/

Az használt programozási nyelv PHP lesz, nagyrészt az egyszerűsége miatt, más részt pedig ennek a futtatását már láttuk az előző cikkben.

Változók

Kezdjük azzal, hogy mi is egy változó, mit kezdünk vele, mire használjuk. Egy változó eegy adott programon belül az adatok tárolására szolgál, a változókban tároljuk az értékeinket. Ezek a változók vehetnek fel minden féle értéket, amint a példában is látni fogjuk.

$a = 1;
$b = 2;
$c = $a + $b;

A fenti példában több minden is fontos. PHP-ban minden változó $ jellel kezdődik, ez után következik maga a név. A név nem kötelező egy betűből álljon, de nem lehet benne szóköz és speciális karakterek. Ahogy a példában látjuk, az a nevű változó felveszi az 1 értéket. A sor végén pedig pontosvessző található. Szinte minden programozási nyelvben a pontosvessző egy parancs végét jelenti. Minden utasítás után tehát használnunk kell a pontosvesszőt.

Az első és másadik sorokban értékeket adunk két változónak. A harmadik sor az első változók közti művelet. Itt c felveszi a és b összegét.

Műveletek

Az előző példában maga az értékadás is művelet, ahogyan az összegszámítás is. A műveletek sokfélék, de az egyszerűség kedvéért egyelőre csak az alapokat érintjük.

Az alapműveletek a matematikai műveletek, vagyis összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Ezekre következik egy teljes futó PHP példa, majd utána a magyarázat.

<?php
// Összeadás
$a = 1;
$b = 2;
$c = $a + $b;
echo $c;

// Kivonás
$a = 3;
$b = 2;
$c = $a - $b;
echo $c;

// Szorzás
$a = 2;
$b = 3;
$c = $a * $b;
echo $c;

// Osztás
$a = 6;
$b = 3;
$c = $a / $b;
echo $c;
?>

Nagyon fontos, hogy minden PHP kódot ezzel a tag-el nyitunk: <?php és ?> -el zárunk. Ez szól a fordítónak, hogy ezek közt PHP kód következik, így azt értelmezni kell.

A példa maga egyszerű, három változóval dolgozunk, ahol a harmadik mindig felveszi az előző kettő közti művelet eredményét. Az echo parancs arra való, hogy kiírja az adott változót, a mi esetünkben a harmadikot, ami az eredményt tartalmazza. Megjegyzés: Az adott változók értékadása ugyanabban a kódban fut, tehát ha az a és b változóknak másodszor és az után nem adunk értéket, megtartják az alap értékeiket, avagy 1 -et és 2 -őt.

Összesítés

A fenti példákból kiindulva bárki nekifoghat kicsit feltérképezni, hogy milyen más műveleteket használhat. Az alap műveletek nagyon egyszerűek, megértésük sem veszi igénybe az agyat.

A fenti példa futtatása az előző bejegyzésben szereplő index.php file módosításával történik.

Mi az az UwAmp?

UwAmp egy program csomag, ami tartalmaz egy Apache szervert, egy mySql adatbázist és általában 2 PHP csomagot. Mindezt egy egyszerű kezelőfelület segítségével lehet elindítani.

Egy Hello World alkalmazás elindítása UwAmp és PHP segítségével:

1. Töltsük le az UwAmp alkalmazás hordozható változatát: https://www.uwamp.com/en/file/archive/UwAmp_3.0.2.rar

2. Csomagoljuk ki a csomag tartalmát az általunk választott helyre. A mi esetünkben a C: meghalytó lesz a hely.

3. Indítsuk el az UwAmp alkalmazást. Ez automatikusan el fogja indítani az Apache szervert és a mySql adatbázist.

4. Hozzunk létre egy index.php file-t egy projekt mappába. A mi példánkban ez a C:\projects\hello_world\index.php lesz.

5. Adjuk hozzá a kódot az index.php PHP file-hoz:

<?php
echo "Hello world";
?>

6. Nyissuk meg az UwAmp alkalmazást és kattintsunk jobb oldalt az Apache Config nevű gombra.

7. Felnyílik egy másik ablak, aminek a bal alsó sarkában van egy + gomb, kattintsunk arra. Megjelenik a listában egy localhost*:80 nevű bejegyzés, kattintsunk arra.

8. Töltsük ki a jobb oldalt lévő mezőket a megfelelő adatokkal, a következő képpen:

Server Name: helloworld.local (vagy az url ahol a projektünk elérhető lesz, jó .local kiterjesztést használni, hogy a böngésző kezelni tudja)

Server Alias: www.helloworld.local (ez nem kötelező, én csak a www kezelésére szoktam használni)

Document Root: C:\projects\hello_world (ez a projekt mappánk elérhetősége)

Alias: üres

Folder: / Itt kattintsunk a + gombocskára, ekkor megjelenik egy bejegyzés, arra duplán kattintsunk rá, majd javítsuk ki az értékeket, hogy nézzen ki így:

Kattintsunk az OK-ra.

Mikor végeztünk, az egész valahogy így kell kinézzen:

FONTOS!: a Document Root nem szabad \ karakterrel végződjön

9. Kattintsunk az ok gombra és várjunk kicsit, amíg az Apache újraindul, hogy a változások megtörténjenek.

10. Nyissuk meg a C:\Windows\System32\drivers\etc\hosts nevű file-t és adjuk hozzá a következő bejegyzést:

127.0.0.1   helloworld.local
127.0.0.1   www.helloworld.local

FONTOS!: ezt a file-t csak Administrator-ként tudjuk módosítani!

11. Ha minden jól ment, akkor kell is fusson a projektünk. Nyissunk meg egy böngészőt és írjuk be, hogy helloworld.local. Meg kell jelenjen a “Hello World” írás, ami azt jenelti, hogy a projektünk működik.

Összefoglalás

Ha össze kell állítanunk egy PHP projektet, ez a legegyszerűbb módja, hogy nagyon hamar és könnyen nekifoghassunk kódot írni. Az UwAmp egy nagyon hasznos alkalmazás és még csak fel sem kell installálni, elég futtatni.

Remélem, hogy segítségetekre lesz ez a rövid bemutató és sok sikert a programozáshoz. Ha bármi kérdésetek van, írjatok kommentben, vagy email-ben, vagy facebookon a Gadratil Programming oldalon.

Alapok

Érdemes azzal az egyszerű kijelentéssel kezdeni, hogy minden kódnyelv, ahhoz, hogy fusson, gépnyelvre fordítódik. Általában minden programozási nyelvnek saját fordítója van, ami a gépnyelvre való fordítást végzi.

Hogy mi is az a gépnyelv? A gépnyelv a processzor által ismert műveletek sokasága. A processzor általában alap műveleteket tud végezni, azt viszont nagyon gyorsan. Például egy 2.4 Ghz -es processzor 2400000000 műveletet végez másadpercenként, de figyelem, ezek a saját, belső műveletei.

A jelenleg is működő, használt programozási nyelv, ami direkt gépi nyelv, vagyis processzorműveleteket tartalmaz, az az Assembler, vagy Assembly nyelv.

;A:= B+C
    lwz r2, [num1]
    lwz r3, [num2] 
    add r4,r3,r2

Amint látható a fenti példában, ami két számot ad össze, a kód processzorműveleteket tartalmaz, vagyis nem kell még leforduljon gépi nyelvre, hanem direkt futtatható.

Felmerül a kérdés, hogy a processzor honnan tudja, hogy milyen műveleteket kell végezzen? Ezt a műveleti memória határozza meg. Amikor elindítjuk a számítógépet, a memória feltöltődik az operációs rendszer által meghatározott műveletekkel, és a processzor futás közben azokat hajtja végre. A műveleti memória a teljes memória egy felhasznált része, a többi memória a feldolgozandó adatoknak marad.

A következő kérdés, ami felmerül, hogy miként van az, hogy megy a YouTube a háttérben, közben egy dokumentumot szerkesztek, és még egy játék is fut a háttérben? Ez is nagyon egyszerű. A párhuzamos futás egy számítógépen csak illúzió. Igazából a különböző futó alkalmazások szerre futnak, vagyis egy kevés egyikből, egy kevés a másikból, de csak egymás után. A több magos processzorok esetében is így van, csak a műveletek száma megoszlik.

Adattípusok

Bármilyen programozási nyelvről beszélünk, két dolog mindig jelen van: a változók és a műveletek. A változók azok az izék, amikben az adatainkat tároljuk a program futása allatt. A műveletek pedig az általunk meghatározott teendők.

Amikor a programozás kialakult, szükség volt valami módszerre, amivel a matematikában használt számokat és kifejezéseket le lehetett vetíteni a programozás világába. Megszülettek tehát az alap adattípusok, amelyek a következők: integer, float, double, char, boolean.

Mielőtt bárki megijedne, ezek csak kifejezések arra, hogy egy bizonyos adat miként jelenik meg a memóriában. Mivel a memória 0-1 bitek sokaságából áll, ezeket kell használnunk arra, hogy kifejezzünk egy számot, vagy egy karaktert. Egy adattípus a memóriában általában meghatározott hosszúságú, de ezt legtöbbször a programozási nyelv és annak fordítója határozza meg. Az alap egység a bit, ami után jön a byte. Egy byte 8 bit. Erre alapszanak a többi adattípusok.

Példának egy táblázat a Java nyelv primitív adattípusaival:

A programozásban a változóinknak, amiket használunk, bizonyos adattípusa van. Ezekkel végzünk műveletek, például összeadást, szorzást, vagy épp karakterösszefűzést.

Természetesen a legtöbb programozási nyelv ezeken az alaptípusokon kívül használ más típusokat is, amik vagy saját, alaptípusok, vagy valamelyik primitív típusra épülő adattípusok. Mivel ezek nyelvenként változnak, erre nem tírünk ki.

Valaki fel lehet háborodva most már, hogy hány cikket elolvasott, de még mindig nem fogtunk neki programozni. Csak semmi pánik, oda is elérkezünk lassan, viszont ezek az alapok fontosak ahhoz, hogy értsük, hogy igazából mire is épül a programozás, mi is történik a háttérben.

Mikor valaki már rutinos a programozásban, általában ezeket a lépéseket ki is tudja ugorni, mert fejben már meg tudja lépni ezeket a lépéseket.

Tervezés

Egy programozási fealadat egyszer a tervezéssel kezdődik. Iskolában pszeudokódot és folyamatábrákat tanítanak, mert azok vizuálisan jól leírják a megoldási folyamatot.

Példának itt egy nagyon egyszerű folyamatábra, ami két szám összeadásának a folyamatát mutatja be.

A folyamatábra, vagy pszeudokód lényege, hogy egy folyamatot vizualizáljon. Igazából a lényeg az, hogy egy elképzelés formát öltsön, mielőtt magát a kódot nekifognánk írni.

Természetesen a folyamatábrának is van egy adott formája, amit használnak, hogy bárki ránéz, értse, amit lát. Ez egy fontos része a tervezésnek, főleg, ha a projekt, vagy feladat nagy. Sokkal egyszerűbb így nekifogni egy feladatnak, mert innen már csak az adott részek leprogramozása következik.

Ez még nem programozás, ez csak megoldáskeresés és tervezés, mielőtt nekifognánk programozni.

Megoldáskeresés

Amikor egy feladat megoldását keressük, általában az is hozzátartozik, hogy eldöntsük, milyen programozási nyelvben írjuk meg, milyen adatbázist használjunk hozzá, milyen adattípusokat használjunk, stb. Sok nyelvben az adattípusok kiválasztása nem jelent problémát, mert nincsenek, például alap PHP-ban az adatnak maga az adat adja meg a típusát. Erről majd következőkben.

Minden projekt más és más, ezért fontos mindig eldönteni az elején, hogy miben készüljön a megoldás, milyen technológiákat használjon, ilyenek. Csak, és csak akkor fogunk neki programozni, ha ezek a lépések már megvannak papíron, fejben, vagy bárhol.

Végül itt egy cikk a legnépszerűbb programozási nyelvekről.

A programozás egyszerű, csak bonyolult a módszer, amivel tanítják. Ha valaki meghallja, hogy programozás, és nincs tapasztalata benne, feláll a szőr a hátán. Pedig semmi nagy dolog nincs benne. Teremészetesen az alapokról beszélek, az egyszerű műveletekről, logikákról, amik az egésznek az alapját képezik. Mert ugy-e nincs jó ház alap nélkül.

Az elkövetkezőkben egy olyan cikksorozat létrehozását célzom meg, amely bevezet a programozás alapjaiba. Az alapok a tényleges alapokat jelentik, mint progamozási gondolkodás, adatok, adatformák, ezek tárolása, változók, egyszerű műveletek.

A cikkek megpróbálnak általános kódnyelvet használni, vagy akár több kódnyelvben is példákat adni.

Hogyan álljunk neki programozni?

A legfontosabb, hogy kíváncsiak legyünk. Ha a programozás, és ennek a világa egyáltalán nem mozgatja meg a fantáziádat, zárd be ezt a cikket és menj dolgodra.

Ha maradtál, akkor íme az igazi alapok egy bármilyen programozási feladat elkezdése előtt.

A legelső kérdés az emberben mindig az, hogy honnan fogja meg egyáltalán a kézen fekvő feladatot. Én azt szoktam ajánlani, hogy fogjál papírt, ceruzát, és rajzold / írd le. Írj, vagy rajzolj le minden információt, ami a rendelkezésedre áll a feladattal kapcsolatosan.

Egyszerű példa:

Feladat: írj egy programot, ami összead két bemenő számot.

Ebben az esetben én leírnám, hogy szükség van két változóra, valamilyen módszerre, amivel a két számot beolvassuk, és egy kiírásra, ami a két szám összegét kiírja.

A feladat nem beszél arról, hogy ezt milyen programozási nyelvben írjuk, se arról, hogy ezek a számok milyenek lehetnek. Ami azt jelenti, hogy bármiben írhatjuk, és a számok bármilyen számok lehetnek.

Ez így elég tág, mint a nagyvárosi pávagyerek orrában a karika, de nem kell megijedni tőle.

Az első lépés, hogy válasszunk egy programozási nyelvet. Miután ezzel megvagyunk, jöhet a kód tervezése, majd a megvalósítás. De ezekről a későbbiekben majd írok.

Bármekkora egy projekt, a lépések ugyanazok. Le kell bontani apró lépésekre, és a lépéseket szerre megoldani. Mondjuk ez az életben bármilyen projektre / problémára igaz. Ha az ember lebontja darabjaira, minden megvalósítható.

• C;
• C++;
• C#;
• PHP;
• HTML;
• CSS;
• JS;
• Pascal;
• SQL;
• JAVA

• Kohana;
• WordPress;
• PrestaShop;
• Codeigniter;
• CakePHP;
• Aura;
• Yii;
• Laravel

• Saját készítésű kódcsomagok;
• Alap SEO;
• Weboldal készítés;
• Hibajavítás létező weboldalakon;
• Programozási segítség;